Mohácsi András a Talisz / Tallit sorozatot a 2020-as karanténban kezdte festeni. A képeken felfedezhető a hagyományos zsidó imakendő, a Talisz motívuma. A férfiak imaleplének, a hétköznapi és ünnepi imarend egyik elengedhetetlen kellékének felidézését láthatjuk a képeken. Az imakendő motívum szabad művészi értelmezéseit láthatjuk a festményeken.

Mohácsi egy évtizede festi, rajzolja csíkos képeit. Művészetében a horizontális tagoltságot vertikálisan felszabdaló csíkok, a sötét és világos elemek erőteljes ütköztetései drámai alaphangú képeken jelennek meg.

A sorozat kezdeti képein mintha a régi zsinagógák megsárgult imakendőit látnánk, elárvult fehérek állnak a fekete csíkok rendszerében.

A sorozat további képei lassan kiszínesedtek, és színfoltok egyre világosodó rendszerébe álltak össze.

A képeket nézve, olyan érzésünk támad, mintha valaki, aki éppen felveszi az imakendőt, és magát egy pillanatra az ima sátorába zárja és a szemét kinyitja, és abban a pillanatban egyetlen vizuális képpé álnak össze a kendő színei, csíkjai.

A festészeti párhuzamokként közül Mark Rothko színfelhőit és kortársunk Sean Scully határozott kontúrú színfoltjait említhetjük meg.

Mohácsi András a képein egy eredeti technikát használ. A képeinek világos színeit, a fehér szín gazdag árnyalatait mindig fluoreszkáló festékekkel festi meg. Ha este a lámpákat lekapcsoljuk, és az esti megvilágítás megszűnik, a képek a sötétben derengő zöldes-fehér macskaszem szerű világítással élnek a sötétben. Mintha valaki becsukja a szemét és a világ visszfényei még a szeme előtt tovább élnek. Mintha a színek visszfényei egy belső ima színterét jelenítenék meg.

Mohácsi András Talisz sorozata egy kortárs festészeti anyag, melyben a zsidó imakendő motívum egy belső világról, derengő színhangokról ad üzenetet.

A kiállítás megtekinthető:

Helyszín:           Csányi 5 Erzsébetvárosi Zsidó Emléktár

                           Budapest, VII. kerület, Csányi utca 5.

                            http://www.erzsitt.hu

 Időpont:           2020 szeptember 17 –  október 8 között.

A megnyitó       szeptember 17. 19:00

Megnyitja:       Seregi Tamás filozófus

Zene:                  Kovács Márton, Móser Ádám, Radnay Csilla.

(Megjelenés alkalomhoz illően, maszkban )

Az eRabbi Frölich Róbert főrabbival és Gábor György professzorral első évada végére ért. Megkértük hűséges nézőinket, most kérdezzenek ők. Szunyogh Szabolcs, Harsányi Eszter, Abrusán Kriszta és Záhonyi Enikő csatlakozott hozzánk.

Lesz szó arról, hogy összeadna e a rabbi hüppe alatt valakit egy katolikus pappal együtt, vagy hogy tényleg parókában alszanak-e a zsidó nők. És arról is, hogy a régi világban milyen sportot űztek a  zsidók, különösen a nők. (Annyit segítünk, nem golfoztak.)

És még sok minden más fontos és nem fontos érdekesség az eRabbi évadzáróján. 

Az eRabbi mostani műsorában a nőkről beszélgetünk. Mi a nők szerepe az ókorban, a zsidó hagyományokban. mi lett volna, ha Éva nem enged a kigyónak és nem szakít az almából.Judit és Holofenész története. Néha egy tisztességtelennek tartott ember többet tehet a közösségéért, mint a tisztességes..

Ki voltak-e a nők szolgáltatva a férfiaknak? Miért nem vált a zsidó család despotikus intézménnyé. És amikor a keresztény időkben az lett, kik lázadtak fel ellene,

Érdemes megnézni, ígérjük, megint jó lesz

A zsidó ünnepekről beszélünk most, hogy miért hasonlítanak a különböző kultúrákban annyira egymáshoz az ünnepek. És persze arról is, hogy miben mások a. zsidó ünnepek, mint az eltérő kultúrkörben lévők.

És közben, szokás szerint, vicceseket is mond egyikünk-másikunk. 

És az évad utolsó részében kérdésekre válaszolunk. Aki szeretne kérdezni Frölich főrabbitól és Gábor professzortól, az irjon nekünk az ujsagiroklub@gmail.com e-mail címre. 

Ki alakítja a történelmet a zsidó felfogás szerint? Van-e szabad akaratunk és ha igen, akkor az mire elég. És ugyan el kell mesélnünk fiainknak, mi történt velünk -d e vajon okulunk-e a történtekből?

És vajon miért olyan a történelem, mint egy kielboatban evezni? Még ez is kiderül.

A Tízparancsolatból annyit szokás tudni, hogy ne paráználkodj és ne ölj. Azt most hagyjuk, hogy azért mindkettőre bőségesen van példa. És akad, aki arra is emlékszik. "Ne csinálj faragott képet". Pedig a szöveg alaposabb elemzéséből kiderül, ez így fordítási hiba - bár szép - és a parancsolat valójában az: ne csinál magadnak faragott bálványt - amit imádsz majd.

Így aztán a zsidó hagyományokban igenis vannak képek - persze az egész nem ilyen egyszerű. De Frölich Róbert főrabbi és Gábor György professzor nagyszerűen elmagyarázza, hogy is kell érteni, s közben a műsorvezető, Dési János kétszer is fejreáll. Képen.

A művészet, az irodalom érthetetlen a Biblia ismerete nélkül. De a Bibliát sem ismernénk, ha korról korra nem értelmeznék nekünk ezt a művészek. Majd néhány vicc is elhangzik.

Frölich Róbert, Gábor György, Dési János

A történetek különösen fontosak a zsidó hagyományok ápolásában. Beszéld el fiadnak, hogyan szabadultunk ki Egyipomból. Ahogy a legendák, mesék mellett a viccek is. És ott van aztán az önirónia - amely nélkül nem megy (Azzal sem mindig könnyen.)

Frölich Róbert főrabbi és Gábor György egyetemi tanár kultúrtörténeti beszélgetését Dési János igíekszik kordában tartani.

- Te Grün, miért van az, hogy a zsidók egy kérdésre kérdéssel felelnek?

- Már miért lenne így Kohn?

A tanulás, a tanítás - a vita a zsidó hagyományokban. Miért nem kell semmit sem elhinni, csak azért, mert mondják nekünk? Szabad e a legalapvetőbb dolgokhoz is kétellyel közeledni? Van e olyan titok a zsidó hagyományban, amiről még beszélni sem szabad?

És tanulás-e az, ha a kérdésekre előre megírt válaszokat kell bemagolnunk?

És a tabnítót vagy az édesapát kell-e inkább tisztelnünk?

És feleljünk.e annak, aki hülyeségeket kérdez, miközben lassan kihűl a fürdővizünk?

eRabbi. Frölich Róbert, Gábor György és Dési János

A régi időkben az uralkodó sem tehetett meg akármit. Szigorú szabályoknak kellett megfelelnie a fejedelmeknek is a zsidó világban. A maga módján, akkor létezett a hatalommegosztás és a fékek és ellensúlyok rendszere - bár nyilván nem nevezték még így.

És ugyan akadtak uralkodók, akik megpróbálták kicselezni a szabályokat, de legtöbbször pórul jártak.

A próféták dolga az is volt, hogy ellenőrizzék a hatalmat, afféle ellenzékként működjenek. (És nem butaságokat kiabáltak mint a amúgy remekmű Brian élete című filmben.)

Folytatjuk az eRabbi beszélgetéseket Frölich Róbert főrabbival, Gábor György professzorral és Dési Jánossal.